Vitó Zoltán: Van úgy az ember...
Vitó Zoltán: Van úgy az ember...
Van úgy az ember,
hogy 'álmodozni' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– riasztó úton – csak a valóságig.
Van úgy az ember,
hogy bár 'szólani' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– tétova úton – csak a hallgatásig.
Van úgy az ember,
hogy 'bátorságra' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– bénító úton – a megalkuvásig.
Van úgy az ember,
'őszinteségre' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– ösvényes úton – csak a hazugságig.
Van úgy az ember,
hogy 'építeni' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– vak-sötét úton – csak a rombolásig.
Van úgy az ember,
hogy bár 'szállani' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– ingoványon – az elnyelő mocsárig.
Van úgy az ember,
hogy az 'Összhangra' vágyik,
mégsem jut messzebb:
– veszejtő úton – lelke káoszáig...