Heltai Jenő: A néma levente
idézetek
idézetek
Én csak azt nem értem,
Hogy aki ennyi bájjal ékes,
A szerelemre egy csöppet sem éhes!
1. felvonás, 1. kép
Látom fagyos tilalmát szép szemednek.
Bajom tudod jól. Szólnom hát minek;
Ha nem szabad megvallanom: szeretlek!?
1. felvonás, 2. kép
Nagy bánatom azóta még nagyobb,
Mióta veled szemtől szembe állok,
S tudom örökre elveszítlek ismét.
Hát csak azért mutattad szép személyed,
Hogy fukarul azonnal visszavedd?
Szájad piros pecsétjét, éjszemed
Tüzet ne lássam többé? Mondd, hogy éljek
Hangod vigasztaló zenéje nélkül?
1. felvonás, 2. kép
Te vagy számomra az egyetlen.
Te vagy a legszebb. Rútak rútja volnál,
És gonoszabb a kénköves pokolnál,
Tudnálak átkozott hamisnak,
Téged szeretnélek még akkor is csak.
I. felvonás, 2. kép
Az a gyáva,
Ki, amit érez, elrejti magába,
És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri.
Mért várod őt, ha nem ezért?
A boldog élet vágya nem kisért?
Galambok közt, virágos szigeten,
Békés, családi kör, parányi házban.
Az élet szép... Tenéked magyarázzam?
III. felvonás, 6. kép